Rakasz #10

Szerelmes barátim!

Megúszhatatlanul 2017 van, bár az igazán profik ezen a héten még nem válaszoltak a leveleikre és nem vették fel a telefont. Viszont vannak lényeges aktualitások.

Két rendszeres dolog van a karácsony és az újév környékén, amiről eddig nem volt szó, pedig annyira rakasztéma, amennyire valami lehet. Egyrészt karácsony előtt egy-két nappal teszi közzé a Guardian a Man-szigeti King Willam's College kvízét, ami a legaljasabb kvíz, amit el lehet képzelni. A megfejtéseket január 12. környékén szokták kiadni, szóval még neki lehet ugrani. Én most a hétvégén tervezem.

A másik pedig, hogy év elején szokta Bruce Sterling és John Lebkowsky megfejteni a világ állapotát az internet őskövületének számító - 1985-ben indul! - WELL fórumán. Már zajlik! 

(Zárójel: a WELL persze a Whole Earth Catalog folytatása, és ezzel már megint Stewart Brandnél és a hippiknél járunk, akik mindenről tehetnek. Van egy egész estés film vagy egy lopakodós játék abban, hogy Brand és a hippik és egy létfenntartó kádban megőrzött Ayn Rand és hívei harcolnak egymás ellen titokban.)

Innováció

Erős évei vannak a technológiatörténetnek, bár ez nem mindig látszik. Az egyik oldalról lett egy első programozónk, akinek a kódja soha nem futott, mert a gép nem készült el. Vagy a wifit feltalálták a második világháborúban. Ha mellérakjuk a magyarázó mondatokat, akkor mindkét tény igaz lesz, csak unalmasabb. Ada Lovelace tényleg írt algoritmusokat, Hedy Lamarrnak pedig volt egy jó ötlete a channel hoppingra, csak nem használta az amerikai admiralitás. Másrészről viszont megdőlni látszik a legenda, hogy mindent nagy magányos férfiak találtak fel laborköpenyben. Nem gyorsan dől, a férfiakat talán már ki lehet belőle venni. Grace HoppertMargaret Hamiltont vagy az űrprogramokon dolgozó matematikusokat már illik ismerni. (Nagyrészt wiki linkek, de elindulni jó. Saját jószántából úgyse olvas senki a channel hoppingról.)

A következő lépés, és ez a fontos link, a technológiai fejlődés folyamatának a megértése, illetve a közbeszéd beindítása. Mármint, hogy többnyire nem a fehér köpenyes csávó feje felett gyullad ki egy hatvanwattos izzó, hanem valamivel organikusabb a folyamat, és többen vesznek benne részt. Az MIT Tech Review-ban Amanda Schaffernek volt egy jó cikket 2015 nyarán a tech nagy férfi mítoszáról, az Aeonban pedig tavaly októberben W. Patric McCray a technológiák egymásra rétegződéséről, egymás mellett éléséről, a szabványosításról és az innováció hatásairól írt király esszét

Ezekhez szinte csak zárójeles megjegyzés, hogy idén a CES technológiai szakkiállításon bemutatták azt a gyerekoktató játékot, amit Stephenson 1995-ös Gyémántkor című könyvéből már ismerhetünk. Olyan, korlátozott mesterséges intelligencia vezérelte henger, ami cseveg a gyerekkel, kérdésekre válaszol satöbbi. Úgy tűnik, a Mattel a könyv végéig nem jutott el, mert ott azért a kütyü által mediált, emberi nevelő nyer.

Ólomévek

Most derült ki számomra, hogy a kedvenc fotósblogom írója, Alec Selwyn-Holmes amúgy a JPMorgan Chase-nél vezető elemző. Mit tesz a jó oktatás... *távolba merenve elnéz* Viszont nektek a fotóblog miatt mondom, mert két óloméves, maffiás fotónak is megírta mostanában a történetét, és remélem, hogy folytatja is a sort. Álljon itt figyelmeztetésként, hogy a képek vagy véresek vagy halott emberek vannak rajtuk, de leginkább mindkettő. 


Egymásra épített templomok

Bldgblog könyvet olvasom épp, amit pár éve kaptam meg ajándékba, de akkor valamiért nem jutottam túl az első pár fejezeten. Ott jött szembe a córdobai katedrális-mecset sztorija, amit megkapó gyakorisággal építettek át másfajta templommá. Az építkezés egy római templommal kezdődött, amire a keresztény - de legalább ariánus! - vizigótok építettek templomot. A 711-ben érkező mórok kettéosztották a templomot, az egyik felében ők imádkoztak, a másikban a keresztények. Hetven évvel később viszont Abd ar-Rahmán emír megvette a templom keresztény felét, leromboltatta az egészet, és a telken felépítették a córdobai nagymecsetet. Ezt a későbbi emírek még minarettel, külső udvarokkal, egészen 987-ig folyt a csinosítgatása.

1236-ig tartott a muzulmán uralom, a reconquista után a templom katedrálissá alakult, hozzá is csaptak gyorsan egy reneszánsz hajót, a minaretet pedig harangtoronnyá alakították. A körforgást legjobban az mutatja be, hogy a történet szerint a mecset lámpáiból harangot öntöttek Santiago de Compostela templomaiba, de mivel a lámpák ugyanezekből a harangokból készültek egy hódítással korábban, ezért ezt mindenki jó megoldásnak gondolta. (Mínusz a mórok.) A reneszánsz hajóval nem ért véget az építkezés, a késő 18. századig még hozzá-hozzányúltak az épülethez. 

A sztori vége, hogy a kétezres években spanyol muszlimok kérték, hogy imádkozhassanak a katedrálisban, pont úgy, mint 711 és 783 között lehetett, de a spanyol katolikus egyház és a Vatikán sem örült az ötletnek.Itt a vonatkozó Bldgblog poszt, ami továbbveszi az építészet ellen viselt háború állomásait. Többször átalakított épületet nem említ, kíváncsi vagyok, van-e.

Idegen költészet

Ha kattintásra mennék, most alakulnánk át Star Wars hírlevéllé. Remek dolgokat küldtetek az előző rész linkjeihez. Például azt, hogy van egy Ebenn Q3 Baobab nevű író a Baljós árnyakban, aki híres galaktikus útikalauzt és útiszótárt szerkesztett. (Innen tovább kattintva van mandalori költészet is, de az nem kánon.)

Még egy folytatása is van az ügynek. Sarah "Girl" Jeong megírta a Vice-ba, a múltkori nőgyógyászos Twitteres agymenését, illetve reagált a cikkben a twitekre érkezett hasfájásos rajongói válaszokra. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb rejtély nem az erő, hanem a női test.

Csak még egy dolog

Figyeltétek, hogy az elmúlt egy évben a Wikileaks teljesen megvadult? Kifinomult Bond-gonosznak indultak, most meg karikatúraszerű Stasi tisztet játszanak. Az viszont, hogy ezen a héten felháborodtak egy kiszivárogtatásonvalószínűleg mindennek a teteje. 

Legyen ennyi a hétre.
Sziaszok!

Ádám