Rakasz #184

vizes dolgok

Sziasztok!

Vágjunk is bele, mert sok az olvasnivaló, és kevés az idő. Valahogy az idő mindig kevés, figyeltétek már. Ez azért probléma, mert vannak dolgok, amik csak idővel mutatják meg magukat. Ha rossz a mintavételezésünk, akkor le is csúszhatunk róluk. Persze csalhatunk is az adatok értelmezésével, lásd még klímavita illetve az iparosodás hatása a klímára, de legalább magunkról feltételezzük, hogy tisztességesek vagyunk.

A fenti videó Robert Hodgin munkája és egy teljesen kitalált folyó medrének alakulását mutatja be. Procedurálisan generált, ami önmagában érdekes. Egy időben nagy divat volt videojátékot fejleszteni procedurálisan generált pályákkal. Adtak egy csomó paramétert és legókockát az algoritmusnak, az összerakott egy pályát, kiszűrte a nem teljesíthetőket. Így elvben végtelen a létrehozható pályák száma. (Ilyen például a Spelunky vagy a Sir, You Are Being Hunted.)

A folyószimulátor persze nem játék. Mint ahogy több városépítős játék sem játék igazából. Oskar Stalberg Townscaperje közelebb van a mandalához, Azgaar fantasy térképgenerátora pedig egyértelműen szerepjáték kiegészítő. (Nyissátok ki az oldalsó menüt, ott látszik, milyen komoly cucc ez!) Ugyanakkor a használatuk feltételezi a játékosságot.

A Hodgin-videóról még egy dolog eszünkbe juthat: az idő lassan dolgozik. A Tiszát 1846-ban, két évvel a forradalom előtt kezdték szabályozni. Az pedig, hogy mit szúrtak el közben, az 1879-es nagy szegedi árvíz alatt derült ki úgy igazán. Jelek persze voltak, illetve a folyó új mederbe terelése sem ment egyik évről a másikra. Mindenesetre mára már téma, hogy mik a káros hatásai a műveletnek.

Apropó Szeged, így néz ki egy Mad Max jövőben.

Még egy kis térkép

Adventure-t ugye játszott mindenki? Vagy legalább találkozott vele. Ez volt az a szöveges kalandjáték, amiben a többség az első pár helyről sem tudott kijutni úgyhogy elment inkább Street Rodot játszani.

Múlt héten olvastam egy cikket arról, hogy a Colossal Cave Adventure (a link alatt játszható!) egy valóban létező barlang térképét használja. A sztori ott kezdődik, hogy Patricia Crowther bizonyította, hogy a Kentucky államban található Mamut-barlang és a Flint Ridge-barlangrendszer összekapcsolódik. Nem egyedül tette ezt, voltak társai, de a szűk átjárón tán ő ment át először. Meg amúgy is, sok energiát feccölt a barlangrendszer felderítésébe, jár neki, hogy tudjuk a nevét.

Az Adventure-t pedig az ex-férje, a Bolt Beranek and Newmannál - őket az internet történetéből illik ismerni - Will Crowther, írta, akivel a barlangbeli térképekből otthon egy PDP-1-esen digitális térképeket gyártottak. Hét közben mindketten programozóként dolgoztak. Amikor pedig Crowther, immár elvált emberként, elkezdte megírni az Adventure-t, belekódolta az életének azt a szakaszát, amikor barlangokat derített fel a feleségével. Van benne nem kevés melankólia, de jó sztori. (Amennyire tudom, mindketten a második házasságukban élnek most.)

Parfümök

Volt már szó arról, hogy a szag emlékezetünk érdekesen működik. Vagyis nem úgy idézünk fel egy illatbeli emléket, mint ahogy elő tudjuk hívni, mi történt évekkel korábban. Ugyanakkor illatok előhívhatnak emlékeket.

A képet bonyolítja, hogy az illatok, ha nem a lépcsőházban felszivárgó pörköltről beszélünk, változnak. A parfümöket átalakítják, összetevők cserélődnek a szabályozások és az üzleti logika mentén. Érdemes beleolvasni egy-két régebbi parfüm alatti kommentekbe a Fragranticán, hogy miket írnak egy-egy illat korábbi évjáratairól.

És aztán vannak a csodák. Búvárok két kis üvegcse parfümöt hoztak fel az 1864-ben elsüllyesztett Mary Celestia roncsai közül. Nem is akármilyet, egy ismert parfüméria egyik illatát. Be is indult a munka, hogy újra tudják-e kreálni ugyanezt az illatot. Használtak gázkromatográfot, parfümőröket, meg amúgy az illat maga is elárult magáról dolgokat. (Például a narancsos, bergamotos és grépfrútos illatjegyeket.) A cikk rácsodálkozik arra, hogy uniszex parfüm volt, ami pedig csak arra mutat rá, hogy az illatszerek genderesítése a 19. század végével kezdődött. Ma szerencsére megint vannak uniszex illatok. A cikk hosszan ismerteti a folyamatot - van benne pár gyanúsan félremenős dolog is - aminek a végén előállt a modern Mary Celestia illat.

Apropó technológia, a BBC-nek volt egy anyaga a parfümcsináló csodamasináról. De mire eljutott hozzám, addigra a kedvenc parfümőröm már meg is írta róla, hogy ez a muglikat elkápráztatja, de amikor egy szakkiállításra elvitték a nagy érintőképernyős, látványos vizualizációkat megjelenítő jószágot, akkor a valódi parfümtervezők csak néztek, hogy mi ez a vásári hülyeség. A cikk arra is kitér, hogy van egy német parfümház, ami már az IBM-mel társult, hogy mesterséges intelligenciás fejlesztésekkel üsse fel a parfümjeit. Nem merek rákeresni, hogy blockchaines van-e már.

Fotográfia

A fotós oldalaknak nem tett jót a vírus többnyire. Pedig hát mennyire jó pár hónap volt arra, hogy végre ne arról írjanak, hogy nagyon jó az aranymetszés és hogy mi az öt legkevésbé fontos funkció egy kamerában. Panaszkodni persze nincs jogom, én sem a Lear király visszatért írtam meg a karanténban.

Most viszont már kerülnek jó sztorik! Például arról, hogy megkerült Gene Cernan űrhajós kamerája, amiről mindenki azt hitte, hogy a Holdon maradt. Mivel a Holdra szálló két űrhajós összesen három kamerát használt (színes, fekete-fehér, teleobjektíves), ezért valószínű, hogy Cernan nem a “saját” gépét hagyta ott, hanem a teleobjektívest. És hogy hol volt az űrhajósnak kirendelt gép? Svájcban! Nem lövöm el a Petapixel sztori összes puskaporát. Olvassátok el.

És ha már arra jártok, van egy sztori ugyanott egy Pentax kameráról, elcseszett párkapcsolatról, BSDM-ről és egy madárpókról, amire befüvezve ráléptek. A legjobb szó a keserédes.

A vihar

Vannak történetek, amik egyszerűen egyszerre kerülnek az ember szeme elé. A pár hete ajánlott kapitány visszaemlékezései és a szintén akkortájt látott Rába versenykamion esetében is ez volt. A két sztorit azonban a vakszerencsén túl más is összeköti. A kapitány ír egy viharról - 1993. január 13-án volt -, amiben majdnem baleset érte, mert elromlott közben a hajó radarja. A sztorit azzal zárja, hogy ugyanez a vihar Észak-Európában is nagy károkat okozott, felborított egy lengyel kompot, amin magyar kamionosok is az életüket vesztették.

Egy magyar kamionos nem volt rajta a kompon, Dinnyés László, a Rába versenykamion sofőrje, aki épp fuvarban volt. El is érte volna a kompot, de mivel a kocsija lerobbant, ott maradt éjszakára a szél által rázott autóban, hogy reggel majd megjavítja és megy egy későbbi hajóval Svédországba, ahová nemsvéd-acélt szállított. (Amúgy abba a városba, ahol ma Facebook adatközpont van.) Amikor hazatelefonált a Hungarocamionhoz, akkor egyrészt fellélegeztek, mert otthon úgy tudták, hogy a kompon volt. Másrészt levették a gyászkeretes fotóját a falról.

A hét szövege

“Valahogy” mindig úgy alakult, hogy a magyar irodalom férfiirodalom lett. Bán Zsófia ÉS-beli cikke, amit egy könyvtrailer megnézésének árán ingyen olvashattok el, ezt a valahogyot szálazza szanaszét. Olyan dolgok kerülnek szóba, hogy azért a novellista csak nem olyan ember, mint a rendes regényíró. Meg hogy aki esetleg humorosan találna írni vagy gyerekirodalmat ír, az ne nagyon számítson elismerésre a kánonban. Aztán tévút még esszéistának is lenni. (Rendes ember nem próbálkozik balfasz módjára, hanem megírja azt a kurva családregényt.) Ja igen, és nem véresen komolyan vett szépirodalomról csak sima fikcióról - magyarul middlebrow - ne is álmodjon senki.

Én máshol

A héten indult Mars 2020 küldetésről írtam egy rövidet a G7-re. Nekem érdekesebb volt, hogy a The Fix felkért az Index-ügy összefoglalására angolul.

Jövő hét elején érkezik az új Rakasz Extra is. A komoly témák után most valami könnyebb jön, elmesélem a kiállítást, amit soha nem rendeztem meg.

Képek

Harold Fisk Meander Maps of the Mississippi River. Itt van róluk részletesebb anyag. - közkincs

Patricia Crowther - Mammoth Cave National Park / Facebook / forrásinternet

Esküvő a Bridal Altar nevű sziklaformációnál - James St. John // CC-BY

Búvárrégész a Mary Celestia mellett, a kezében nem parfüm van - Bermuda100 projekt

Cernan és Schmitt - NASA / közkincs

Rába teherautók az 1973-s BNV-n - Fortepan/Bauer Sándor

Ennyi a hétre.

Ádám