Rakasz #20

Helló!

Az emlékezés mellett az észleléssel játszunk még mi itt együtt. Vajon, ha a múlt heti Rakaszban linkelt Matt Jones cikkben nincs megemlegetve "Jane Jacobs, a városok védőszentje", akkor is feltűnik Saskia Sassen amúgy tavaly májusi cikke Jacobsról? A szemem sarkában tűnt fel a link, valaki valahol emlegette, lekattintottam volna-e, ha nincs előfeszítve a inger? Tudja a fene.

Az épület, amiről mindig csorog a víz

Reneszánsza van a cyberpunknak, figyelte meg a Game Developer Conference-n az Engadget. Készültek a témában remek játékok, megint menő a gyerekkorom, de érdemes fejben tartani, hogy a világunk sokkal bonyolultabb, mint a cyberpunk irodalomé. A szemét, céges, sötét jövő valójában egyszerűbb és ezért vonzóbb annál, mint amiben élünk.

És ha már a jövő, ahogy a kilencvenesekben elképzelték. A GDC-n volt egy remek előadás Raph Kostertől, aki a virtuális világok hajnala óta foglalkozik ilyen világokkal. Onnan indul, hogy amit a Snow Crash - te jó isten, tíz éve jelent meg magyarul, akkor ezt írtam róla - mond a virtuális világokról, az bullshit. Ez különösen azért érdekes, mert VR-cégek a mai napig manifesztóként osztogatják a frissen felvett alkalmazottaknak a Ready Player One-nal együtt. És oda jut el, hogy társas VR-t és társas AR-t csinálni piszok nehéz, rendkívüli mennyiségű rossz megoldásunk van készen, és szerinte hol kell keresni a jó ötleteket.

Sokkal jobb, ha átsétálunk a technológusok világából Gibsonéba. Annál is inkább, mert a héten adták el megint a Vertut, a Nokia egykori luxusmárkáját. Szokás szerint kevesebbet ér, mint korábban, gyanúsabb befektetők kezében van, mint eddig. A Törökországból kiutált milliomos családnál izgalmasabb tulajt nem is lehet elképzelni, regény az egész.

Nem ezeket a konténereket keresed

A Brexit-szavazás óta lehet tudni, hogy Nagy-Britannia nem bástya az EU falán, hanem erős rés. Az OLAF - ők mindig kifogástalan öltönyben az asztalt verő vikingekként jelennek meg lelki szemeim előtt - arra jött rá, hogy nagyobb summányi EU-s vámot segítettek elcsalni kínai textil- és divatáru kereskedőknek. A trükk az volt, hogy a nem Nagy-Britanniába tartó ruhaszállítmányok is kikötöttek Doverben, ott iszonyatosan baráti áron elvámolták őket, majd továbbhajóztak a célállomás felé. Nagyjából kétmilliárd eurónyi vám és 3,2 milliárdnyi forgalmi adó épült ki a gazdaságból. Csak azért nem mondom, hogy jegyezzük meg az esetet, mert a toryk már így is össze-vissza minden marhaságot nyilatkoztak a közös piacról, nincs hová rontani a helyzetüket.

Tinglitangli

legutóbbi Exolymph hírlevélben találtam egy idézetet Lyft - ez az olyan, mint az Uber, csak nem gyújtotta magára a világot cég - alapítójának manifesztójából. Ha szeretitek az ilyesmit, itt a link a teljes kiáltványhoz, nekem most csak egy mondat kell belőle, az is apropóként.

With Netflix and streaming services, DVD ownership became obsolete. Spotify has made it unnecessary to own CDs and MP3s. 

Az tetszik benne, hogy elsőre lényegében igaznak tűnik. Másodjára azért felmerül az emberben, hogy ezzel feltételezhetjük, hogy minden kultúrtermék szabadon felcserélhető egymással. Nincs éppÖtödik elem a Netflixen? Nem baj, nézünk helyetteKill Bill-t. (Negyed órás előadás lehetne, hogy miért vacak alternatíva mindegyik film a lentiek közül. Még akkor is,ha azAmerikába jöttem-et nyilvánvaló mellélövésként kivesszük.)



Zenében még egyszerűbb elképzelni ezt a logikát, bár szerintem mindenki tud mondani olyan együtteseket, akik nem léteznek Spotify-on. Ha nincsCorvus Corax, még lehet abban reménykedni, hogy a Garmarna majd működik helyette. Menekülési útnak pedig ott a végén a YouTube, amíg nem élünk a német GEMA-féle 'mindent tilos, amit nem szabad' szabályozási környezetben.

A fenti gondolkodással viszont már elkezdünk közeledni egy technológiailag érdekes zenefelfogás és zenehasználat felé,ez a muzak. Ami a zene folyóméterre vehető színes gerincű könyve, a zene, ami miatt nincs csend a liftben, vagy ami miatt karácsony lesz a bevásárlóközpontban.(Kittler rajongók számára: a multiplexing nélkül nincs muzak, az pedig a seregtől jön.) Két ok miatt érdemes legalább egy kicsit utánaolvasni a dolognak. Egy, kiderül, hogy a muzak piszok régi,1955-ben szabadalmaztatták.Ez alig három évvel azután volt, hogy Victor Gruen, a huszadik század nagy, jó szándékkal megvert pusztítója elkezdte tervezni az első plázát. (Nem magamtól vagyok okos,itt a vonatkozó 99 Percent Invisible adás.)

Juteszembe, GEMA (Kép: Paul Mutant, CC-BY-NC-ND)


[Második zárójel: a Muzak céget a nyolcvanasok elején a Westinghouse veszi meg. Ismerős a név? Az alapítóGeorge Westinghouse volt Edison ádáz ellenfeleés a manapság magányos nerd hőssé mesélt Tesla egykori főnöke. A cégek nem csak azért nem hatnak emberinek, amiért a vicc mondja, azaz, hogy Texasban még egyet sem akasztottak fel. Azért sem, mert átalakulásokon keresztül iszonyú hosszú életűek. Más szögből nézve, persze Dorian Gray is ember volt. Többé-kevésbé.]

A másik ok - hogy lezárjam a két bekezdéssel ezelőtt elkezdett gondolatot - pedig, hogy a muzaknak van hardveres része. Lássuk be, nem ülhet bent a DJ a teszkóban, hogy húsz percenként megfordítsa a Csendes éj lemezt. Voltak helyettelemezcserélős lemezjátszókés ilyen muzak rendszerhez készítették el a világ legnagyobb kazettáját is, ami a 3M - ami bányavállalatnak indult! -Cantata 700nevű eszközéhez kellett. (Mindkét link videó ugyanattól a fickótól, zseniális.)

Míg kocsmában jól időzünk

Az egy dolog, hogy kocsmából lehet lapraszereltet is kapni, de hogy törzshely otthonosságúra összerakott ír kocsmát is. Sőt, hogy ez egy biznisz.Az Eater cikkeazokról a cégekről szól - az elsőt úgy hívják: IPC, azaz Irish Pub Company - akiktől dobozos kocsmát lehet rendelni. Az a hihetetlenül érdekes, hogy az IPC egy nagy írországi pubfelméréssel kezdődött. Ezek a figurák felmérték a kocsmákat, majd utána dolgozták ki a maguk hat receptjét.

Fordítsunk egy egészen nagyot a témán. 2015-ösa Telegraph cikkearról, hogyan próbálják elszánt helyiek, kocsmatulajdonosok és aCampaign For Real Alevisszafogni az ingatlanfejlesztők ámokfutását. A pubokból jobb esetben kocsmával egybeépített hostel lesz - aludtam ilyenben, akkor még nem tudtam, hogy szégyellni kell - vagy kidobnak belőle mindent, és hirtelen lakóépületté válik.

Végül a harmadik irány: érdemes bemenni Budapesten aKrak'n Townba, mert egyrészt jó söreik vannak, másrészt pedig iszonyatosan díszlet az egész. Minden addig van bronzszínűre festve a steampunk dizájnú helyen, amíg az látszik. Ügyes, de az illúziókeltés tanulmányozására is alkalmas. 

Ti küldtétek

ItemGrüll Tibor nem tett többet, mintösszefoglalta, amit a Római Birodalom területén itt-ott talált dódekahedron alakú tárgyakról tudunk (PDF!). Mivel ez nem sok, ezért a cikk is rövid, viszont legalább piszok érdekes. A dódekahedron 12 oldalú test, aminek mindegyik oldala ötszög. Száznál is több került elő ezekből a különböző díszítéssel, lyukas oldalakkal rendelkező jószágokból, és nagyjából lövésünk sincs mire használták. Vagy kik.



A tárgyak felismerése amúgy jó játék. Az egyik kedvenc technológusom, a hihetetlen tudású Bunnie Huang rendez havonta olyan játékot a blogján, hogy egy nyomtatott áramköri lapot kell felismerni. Már az jó bizonyítvány, ha valaki részt tud venni a játékban. A fenti képa januári feladvány.A tippekben az integrált áramkörök típusai, gyártói, tipikus felhasználási területei kerülnek elő. A játékosok úgy olvassák az áramköri lapot,mint a térképet.

Huangtól még legalább egy írást illik ismerni, ez a 2014-esFrom Gongkai to Open Source, ami a nyílt forráskóddal, ennek ipari, hardveres környezetben fellépő problémáról és a kínai "megkapod a dokumentációt becsszóra" megoldás viszonyáról szól. Nem mérnökül és nem programozóul van írva, végső soron kultúráról szól. Mindenképp érdemes elolvasni, sokat megmagyaráz az egész kínai innovációból.

Itemmég egy csavar a Bond-Bourne sztoriban. Bond a biztos munkahellyel rendelkező emberek hőse volt, aki bízhatott a munkáltatójában, Bourne, nos Bourne a miénk, akiknek vagy van munkaadója vagy nincs, de az biztos, hogy nincs miért bízni benne. Amerikai nézőpontból beszél a szöveg, van hangsúly az eladósodáson, de azért lehet értékelni az ötletet.

Ennyi a hétre. Ahogy eddig is, úgy most is lehet válaszolni a levélre, a múltkori után is remek dolgokat kaptam tőletek. És persze küldjétek tovább a Rakaszt annak, akit érdekelhet. 

Üdv, 
Ádám