Rakasz #66

Városos gazdagos

Sziasztok!

Kezdjük ott, hogy nem késett a Rakasz, csak úgy döntöttem, hogy még vasárnap van. A pénteket és a szombatot az OSA-ban töltöttem, (túlnyomórészt) gimiseknek tanítottunk dolgokat az újságírásról. Illetve a többiek újságírásról, én arról, hogy úgyis kardozniuk kell a technológiával. A lényeg, hogy összeszedtem egy nap spétet, ma pedig vasárnap van.

Nem olvasott irodalom

Ha már múlt héten volt szó a Voynichról, amiből remélem mindenki letöltötte a facsimile PDF-et, hátha egyszer kiderül, hogy abban van az örök élet titka. Amúgy is érdemes figyelemmel követni, hogy mi kerül fel szabadon elérhetően a netre. Csodák szabadulnak ki a könyvtárakból, hogy aztán új élet kezdjenek túl nagy fájlméretű PDF-ekként, amiket az ember egyszer letölt, majd soha meg nem nyit. 

Van ehhez két aktualitás: az egyik, hogy a holland Ritman Library feltöltött egy halom okkult szöveget beszkenelve. A Hermetically Open nevű projekt keretében megcsinált oldal használhatóságból hagy maga után kívánnivalót, de aki beéri random dokumentummal, annak jó ez is. A másik, hogy egy hatezer gyerekkönyvből álló gyűjtemény is akad, a University of Florida Baldwin gyerekkönytárában. Viktoriánus gyerekkönyvekről van szó, még az Openculture ajánlójasem meri azt hazudni, hogy szórakoztató olvasmányok. 

Régebben elérhető magyar favoritjaim is vannak a témában. PéldáulGáspár Ferenc földkörbehajózó fregattorvos útleírásafent van a Magyar Elektronikus Könyvtárban jó ideje. Egyszer nagyon szeretném animált térképes csodában feldolgozni, csak isten ideje kevés lenne hozzá. Úri vadásznaplóból is van pár érdekes darab. PéldáulApponyi Henrik 1930-as indiai és tibeti útjáról szóló könyve.

Milliárdoshús

Már nem tudom ki mondta először Elon Muskról, hogy egy vulkán belsejében felépített főhadiszállásnyira van attól, hogy Bond főgonosz legyen. Nem ma lehetett, mert 2015-benmár Musk maga viccelt ezzela Twitteren. És akkor még csak a rakéta landolásáról volt szó, azóta arrébb lépett egy-két fura ötlettel. És ha ez a mondás Muskról, akkor mit mondjunk a Gawkert csődig perelő Peter Thielről, akinek van saját Kémkedési és Szolgáltató Kft-je? Vagy mondjuk a Virek-pályán mozgó Koch bratyókról? 

A kérdés nem költői. A Guardian atomhosszú cikkeket közlő rovatában most épp arról jelent meg cikk, miért Új-Zélandon akarják a világ végét várni az ultragazdagok. (A hogyanra részben tudjuk a választ a Vademberek hajszájából.) Aki lusta olvasni, az a szokásos megfejtéssel nem lő nagyon mellé, hogy szerint a szilícium-völgyi elit nem túl jó emberekből áll, akik szeretik a közteherviselést és a szolidaritást eldobó ideológiákat. Mindenki másnak jó vérnyomásemelő.

Hasonló gyorsan ébresztő tartalom a California Journalism Review-ban Alex Pareneenek, a Gawker utolsó szerkesztőjének gazdag tulajdonosok, sajtó és a üzleti modellek cikke is. Különösen az a fél mondat volt érdekes, hogy az amerikai széljobber Breitbart mögött Rebekah Mercer pénze áll, akinek az apja Robert Mercer, akit viszont a Rennaissance Technologies és a Cambridge Analytica mögött álló emberek egyike. Az előbbiből kőgazdag lett Mercer, az utóbbi céget pedig a Trump-kampány és a Brexit-kampány kapcsán emlegették sokat, mint a kis csoportokra való pontos online célzást lehetővé tévő eszközök szállítóját. Kis körökben járunk, mint Micimackó. Igaz, Micimackó akkor eltévedt.

(Mindkét fenti cikkhez lehet hazai kapcsolódási pontokat találni, de a fene akar azon viccelődni, hogy Mészáros Lőrinc a Pancho Arénában vészeli át a világvégét, miközben tokaszalonnát eszik bicskával valami vidéki napilapról. Pedig még túlzásokba se estem a fenti mondatban.)

Még hosszabb olvasmány

A WELL-en még december végén, január elején zajlott a szokott Sterling-Lebkovsky évértékelő, de most jutott időm végigolvasni. Van benne egy érdekes eszmefuttatás Észtországnak a titkosításra és szoftverre épített 2.0-s letelepedési kötvényéről. Illetve arról, hogy Dubaj és Katar hogyan próbálna felkészülni az olaj utáni világra, és miben kapcsolódik ez az észt sztorihoz. És aztán szóba kerül a mesterséges intelligencia is, amiből aztán tavaly év végére tényleg mindenkinek elege lehetett. Épp csak MI ízesítésű chipset nem hoztak ki. (Bár ha a Chef Watson ér, akkor valószínűleg még chips is van.) Ritka erőforrás a nem kritikátlan rajongásra épülő vélemény, ez a beszélgetés pedig tele van vele.

America’s already littered with the remnants of abandoned Google Moonshots. Amazon kills towns by crushing retail streets and moving all the clerks backstage into blind big-box shipping centers. The idea of these post-internet majors muscling up for some 30-year urban megaproject—a subway system, aqueducts, the sewers—seems goofy.  

Ha pedig már Sterling, akkor van a The Atlanticban is egy cikke arról, hogy az okosváros alapvetően a telefonokban már kipróbált szenzorok IoT-sításából áll és a megfigyelési kapitalizmusban, a reklámok kiszolgálására kidolgozott technológiák szabadon engedéséből. Megnyugtatóbb, amíg ez valahol messzire történik, de Duisburg már bejelentette, hogy kínai technológiás okosváros akar lenni, Lengyelországban pedig 14 különleges gazdasági zóna - igen, mind Sendzsen - működik. (Apropó Atlantic, azt hiszem ez az anyag is a Ian Bogost szerkesztette Metropolis cikksorozat, alkalmi rovat része.)

Aztán van még egy Dan Hill cikk is a jövőről és a városok tervezéséről. Akad benne némi váratlanul megjelenő Musk ekézés. A szöveg leginkább arra döbbent rá, hogy nem nagyon késlekedhetek tovább a Greenfield-könyvelolvasásával. 
.

Two-bit thug in an 8-bit world

Folyik most már hetek óta egy vita arról, hogy a vájtfülűbb SF-olvasók itthon miért húzzák le, vagy egyáltalán lehúzzák-e, a belépőszintű sci-fiket? Illetve van-e közös ízlése a Moly.hu-nak? Tükrözik-e ezek a kritikák a tömegízlést? Ilyesmi. A sztori Szabó Dominik posztjával keződött az SFMagon, aztán Pintér Bence folytatta a Spekulatív Zónán és most Velkei Zoltán, az Agave vezetője is válaszolt ugyanott. Kommentek akadnak a Molyon, a Facebookon és a blogokban szétszórva, ember legyen a talpán, aki követni tudja. 


További apróság:Kriti Sharma szerintmost kellene még tenni arról, hogy a mesterséges intelligencia (ilyenkor azért mindenki értsen ide egyelőre szűk MI-t, sőt alapvetően gépi tanulást) rendszerek ne vigyék magukkal az adatbázisok  és a kutatók előítéleteit. Illetve legyen eszközünk kiszűrni ezeket.

Máshol

A héten születésnapi Budapest New Technology Meetup lesz. Már nem szervezem, de hat évig tagja voltam a csapatnak, a rendezvényre pedig - tejóisten - 2007. áprilisa óta járok. Lesznek hackerek, Saul fia, és Bence barátom drónnal régészkedik.

Március negyedikén lesz egy Raspberry Jam nevű dolog a Mitóban, ahol Raspis játszós projektekről lehet beszélgetni és hallani. Van használaton kívüli, egyszer jó lesz lapkám, meg a nap 24 órájában futó Raspi is a környékemen. Ráadásul szeretem ezeket a kis gépeket. Lehet, hogy ösze lehet ott futni majd velem.

Ennyi a hétre! Ma vasárnap volt, holnap kedd. :)

Üdv,
Ádám