Rakasz #70

Gyémántos bombázós

Sziasztok!

Egyrészt üdv az újaknak! Sör a hűtőben. Kell is, mert hosszú lett, ráadásul egy csomó minden korábban megírt sztorikra mutat vissza, azaz telelinkeltem korábbi írásokkal. Na azért lesz teljesen friss megvandalizált ballonkutya AR-ben meg K. und K. haditengerészet is.

Nagy ember teória

A héten meghalt Steven Hawking, akit soha nem tudtam hová tenni. Valahogyan össze kellett egyeztetni a tudománynépszerűsítő szerepét, a csúcstudósét, a mindenről - mesterséges intelligencia! - véleménnyel rendelkező öreg tudósét és motivációs előadásokba illő nagy emberét. A nekrológok nem tették könnyebbé a dolgot, mindenki nagyon sokat írt arról, hogy milyen inspiráló volt ilyen felfedezéseket tenni és erősnek maradni az ALS ellenére. Annyira sokat, hogy lehetőleg a munkáját érthetően már ne kelljen elmagyarázni.


Végül csaltam, megkérdeztem Lacit, a go-to csillagászomat, hogy ő mégiscsak közelebb van a tűzhöz 1, voltak-e az elmúlt tíz évben nagy publikációi Hawkingnak (voltak) 2, és látott-e bármit, ami az ő bonyolultságában tárgyalja a pályáját. A másodikra is igen a válasz, kaptam is cikket.Az amerikai Forbesban jelent meg egy olyan nekrológ, ami Hawking tévedéseiről vagy tudományosan nem igazolt állításairól is szól. Ha még el tudtok olvasni egy cikket róla, akkor ez elég jó. 


Videós kontent


Van igazság, Jay Foreman -  akit már többször ajánlgattam, mert szerintem tök vicces, és ezt igazolja az is, hogy nincs annyi követője, mint annak ahullákat videózó xeroxozott Owen Wilson hasonmásnak- folytatta három év kihagyás után az Unfinished London videósorozatát. A mostani rész arra próbál választ találni, hogymiért vacak Londonban, ahol ugyevan számos utca, biciklizni. Azt nem tudtam, hogy részben erről is Thatcher tehet. Na jó, ő is. 

Napok óta próbálom kinyomozni, ki mutatta meg nekemő császári fensége Emden cirkálójánaka sztoriját, de minden gyanúsított tagad. Mindenesetre köszi valakinek! A sztori természetesen filmért kiált, mert nem mindennap esik meg, hogy hátrahagynak a Csendes-óceánon a briteket cseszegetni egy cirkálót, az hatvan százalékkal visszaszorítja a Szuez felé irányuló forgalmat, hajókat süllyeszt el, olajtankokat gyújt fel.


Aztán még suttyomban a háború hírének kitörése előtt szenet rakod az akkor még brit Diego Garcián - ma amerikai bombázók szoktak onnan felszállni, lásd a fenti képen - feldúlja Penang kikötőjét elsüllyesztve egy brit és egy orosz hajót. És mikor az ausztrálok végül szétlövik a hajót, és a legénység életben maradt részének felét hadifogságba vetik, a legénység korábban partra dobott része elköt egy sónert, váltott hajókkal eljut az Arab-félszigetig, és hazaverekszi magát a németbarát Isztambulig.

A fenti képen az Emden Csingtao kikötőjébe horgonyoz. Ott ahol később majd a MonarchiaSMS Kaiserin Elisabethvédett cirkálóját elsüllyesztik a britek.


Ha már olajtank


Hír volt a héten, hogy a Google is besegít -arcátlan önlinkelés- a Pentagonnak gépi látással értelmezni a drónok által felvett több ezer órányi felvételt. Olyan remek megfigyelőrendszereket építettünk ki, hogy mindenki belefullad az adatba. A jelenség nem újdonság, terrortámadások után rendre kiderül, hogy az elkövető ott volt a radaron, de K-val kezdődik a neve, az elemzők pedig még csak a G-nél járnak idén.


Még gyerekként olvastam egy Frederick Forsyth - róla a Rakasz kezdetekor (R#4) már volt szó Roland, a fejetlen géppuskás kapcsán - könyvet, amiben a gyűrött öltönyös elemzők arról suttogtak egy jelenetben, hogy a műholdfotók szerint vacak lesz az orosz gabonatermés. Meg persze arról, hogy mi ennek a világpolitikai következménye. Ehhez képest februárban interjúztam precíziós földműveléses magyar startuppal, akik drónfelvételek alapján mondják meg, hol kell vetni, hol kell trágyázni. (Link nincs, a print Forbes agrár különszámba ment.) 

És itt jutunk el az olajtankhoz megint. Mert természetesen van szolgáltatás a világ kitermelt nyersolajkészletének, illetve a termelési trendeknek a megbecslésére is. Ezekről pedig meglepően jó adatot szolgáltat az, hogy milyen árnyékot vetnek az olajtartályok. És hát mit ad isten amúgy, a cikkben profilozott Orbital Insightsben is ott van befektetőként az In-Q-Tel, ami a CIA kockázati tőkebefektető cége. (Ők anno a magyar Crypttalkot is megkeresték.)

Nem ilyen lovat

Divatos késéssel, csak most találtam meg, hogy allstar felállással Neo Cab néven cyberpunk játék készül a gig economyról. Az allstar esetünkben azt jelenti, hogy a sztoriírók között ott van Robin SloanLeigh Alexander és a Campo Santo Quarterlyt író Duncan Fyfe is. Autózgatós narratív játékból láttam már nagyon jót, az a Wheels of Aurelia volt, és az olasz ólomévekről szólt. (Szerettem.) A gig economy - volt erről mostanában cikkem a print Narancsban - pedig legalább ennyire jó téma. Van mit várni!

Kapcsolódik, hogy a Harvard Business Review-ban mostanában jelent meg egy cikk, amiben némiképp összemosódik a szabadúszó életforma és a hakni gazdaság. A cikk állítása, úgy érzem, inkább az előbbire igazak, nem nagyon lehet a gig economy tankönyvi példáiként emlegetett Fiverr-rabszolga, Uber-sofőr, Deliveroo-futár hármasra alkalmazni azokat. Pedig a nullaórás munkaviszonyról beszélni kell, ha már az van eladva nekünk az egyik jövőként.

Diszruptív gyémántok

Kinek ismerős a De Beers cégnév? Ők lényegében a világ gyémántmonopóliumán ülő cégcsoport, akik magasan tartják a csillogó kövek értékét. Önmagában érdekes, hogyan alakult ez így. Van benne brit gyamatosítás, Cecil Rhodes, ami szem-szájnak ingere. Ami viszont aktuálissá teszi a dolgot, hogy ez a kevéssé szerethető cég épp a kínai mesterséges gyémántok ellen harcol.

Zárójel: Kánai András - of Sfmag és Holnap történt - idézte meg egy előadásában másfél hete a Matávnak azt a próbálkozását, amit a mobiltelefon terjedésére válaszul találtak ki. Volt egy kampányuk azzal az üzenettel, hogy a komoly beszélgetésekhez vonalas telefon való.

A mesterséges gyémánttal az a baja a De Beersnek, hogy tök úgy néz ki, mint a természetes. Vagy legalább is szabad szemmel megkülönböztethetetlenek. Kínában pedig havi 160-200 ezer karátnyi szintetikus gyémántot növesztenek nagy nyomású, szénben gazdag gázban. Ez pedig már most rontja a De Beers buliját pedig még csak egy százalékát adják a világ gyémántkereskedelmének. Viszont a Swarovski - nem kell visszafogni, szabad kacagni - már rá is nyalta ezekre a kövekre az "etikus gyémánt" márkát. Igaz, inkább így legyen etikus valami abszolút luxustermék, mint úgy, ahogy a szétbányászott tajgából kitúrt mamutagyar "etikus elefántcsont".

És így lett az ír földmérés következménye a mozi

Ha már Kína, kivételesen tudok húzni egy olyan igazi Connections-ös kapcsolatot, de a műszálas James Burke öltönyt nem veszem fel hozzá. Tudjátok mi a köze a kínai social credit rendszernek mondjuk ahhoz, ami 100 kilométer magasan húzódik a földfelszín felett? (Jó, lehetett volna elaborálni még.) A válasz természetesen Kármán Tódor, akiről egyrészt elnevezték az űr határát, másrészt pedig akinek az egyik kedvenc amerikai tanítványa az a Csien Hszüe-szen volt, akit a McCarthy-érában üldöztek el Amerikából. (Lenti fotó: NASA Commons, mert persze Csien a Sugárhajtás Laboratóriumnak (JPL) is az egyik alapítója volt.)

Hazaérve kapott egy nukleáris fegyverkezési programot a keze alá - McCarthy vállát gondolom megveregették otthon - és mellesleg felfuttatta Kínában a rendszertechnikát (systems engineering). És közben a tudós népmesei hőssé is vált, a Science cikke szerint még a mára azért többnyire embernek tekintett Mao Ce-tungnál is különösebb lénnyé.

Van abban egy nagyon érdekes gondolatkísérlet, illetve rendesen utánaolvasva több cikk is, hogy a technokrata kormányzási megoldások mennyire működtek volna / működnek. Ide lehet még rángatni akkor a futurisztikus és igazán soha nem üzemelő chilei Cybersyn-t. Meg el lehet búslakodni azon, hogy a kibernetika irodalma felerészt oroszul van. A fent linkelt Science anyag remekül végigveszi, hogy Kínát mennyire áthatja a rendszerszemlélet. Egyszerre érdekes és ijesztő olvasmány. 

Apróságok

A hét aranykoszorús, tölgyfalombokkal ékített bullshitje díj kiosztása és néhány link van csak hátra. A díjat érő megmozdulás: a Snap kilenc darab AR-ben nézhető (!) Jeff Koons (!!) ballonkutya szobrot (!!!) telepített le a világba. A Central Parkban található AR-ballonkutyát pedig már össze is grafittizte (!!!!) szintén AR-ben egy másik művész, Sebastian Errazuriz. (Szépséghiba: más app kell a megvandalizált ballonkutya - perverz módon élvezem ezt a szót - megtekintéséhez.) Hát ezt részben a 2007-es Spook Countryban olvastuk, részben a Paintworkben. A fiatalabbik is idén hét éves. Elég kínos most megvillantani innovációként vagy művészetként.

Világháborús japán térképek, mert térképből soha sem elég.

Anil Dash cikke arról, hogy mit ne felejtsünk el a technológiáról. Például nem értéksemleges vagy elkerülhetetlen.

Érdekes pénzgyűjtős projekt, amit majd a brooklyni kalózrádió szcéna feltérképezésére fognak fordítani. Ami most az oldalon van, már amiatt is megéri.

Van már felvétel a szokásos SXSW-záró Sterling előadásból, de még nem hallottam. Látatlanban is nyugodtan ajánlom.

Ennyi a hétre. Olyan korán vagyunk, hogy még van két hétvégi napotok olvasni. Pörfikt!

Üdv,
Ádám